Vedd el rólam a szégyent

Vedd el rólam a szégyent, és a megvetést, mert a te rendeléseidet kutatom, ó Uram! A te bizonyságaid nekem gyönyörűségem.

(1) Boldogok, kik szeplőtelenek az ő / útjukon, *

és az Úr törvénye szerint / járnak.

(2) Boldogok, kik az ő bizonyságaira / figyelnek, *

teljes szívükből kere/sik őt. ANT.

(3) Vedd el a gyalázatomat, amelytől / rettegek, *

mert ítéleteid / kedvesek.

(4) És tágas téren / járok, *

mert a te parancsolataidat / keresem. ANT.

(5) Szálljon reám a te könyörületességed, hogy / éljek, *

mert a te törvényedet örömmel / szemlélem.

(6) Minden tanítómnál okosabbá / lettem, *

mert a te bizonyságaidban elmél/kedem. ANT.

(7) Többet értettem meg, mint a / vének, *

mert a te parancsolataidat / kutattam.

(8) Zaklatás és szomorúság jut ki / részemül, *

a te parancsolataidban van / örömem. ANT.