Éneklő Egyház 174.
Kíséret nélkül →Mondj éneket, zengő nyelvem

(1) Mondj éneket, zengő nyelvem, szentséges Úr testének,
adjál hálát, buzgó lelkem, drágalátós vérének,
amit vett a Szűz méhéből, s ád emberi nemzetnek.
(2) Azért ezt a nagy Szentséget leborulva imádjuk,
Teste s Vére a Krisztusnak mert itt vagyon, jól tudjuk,
ha elmékkel föl nem fogjuk, hitünkkel megfoghatjuk.
(3) Az Atyának és Fiúnak dicséret és tisztesség,
Szentlélekkel egyetemben áldás, örök dicsőség.
Háromságban egy szent Istent áldjon minden nemzetség.