Mária, téged sosem ért a vétek

(1) Mária, téged sosem ért a vétek,

vallja az Egyház, hirdetik a népek.

Fényed ez újkor felragyogni látta,

szent neved áldja.

(2) Boldog a barlang, hol te megjelentél,

isteni jóság tanúsága lettél.

Fénylesz időtlen, mennyei sugárban:

szűz, makulátlan!

(3) Gyógyít a forrás, feltörve a mélyből,

új Siloé-tó szikla rejtekéből.

Szeplőtlen Asszony, áraszd a kegyelmet,

tárd ki a mennyet!