Hogy dicsérhessünk könnyű énekszóval

(1) Hogy dicsérhessünk könnyű énekszóval,

s elmondjuk élted tündöklő csodáit:

bűnös nyelvünknek kötelékét oldd meg,

Szent János mártír!

(2) Gábriel angyal szólott egykor rólad,

születésedről atyádnak jövendölt,

életed rendjét s nevedet hirdette

mennyei hírrel.

(3) Ám atyád nem hitt az angyali szónak,

s mert kételkedett, megnémult a nyelve,

de megszületvén feloldottad újra

ajkának zárát.

(4) Magzati létben, mikor rejtve voltál,

már fölismerted a hozzád jött Krisztust,

kit mindeneknek anyád megjelentett,

tudva a titkot.

(5) Puszta csöndjében éltél gyermekkortól,

világ dolgait hagyván a világra,

lelki kincseid: tisztaság, erősség,

mártír—tanúság.

(6) Mind a próféták csak hirdették Krisztust,

s eljövetelét epekedve várták,

de te megláttad, s hittel rámutattál:

„Íme, a Bárány!”

(7) Jordán partjánál keresztséget osztva

folyó vizébe merítetted Jézust,

emberek között nem volt nagyobb nálad,

föld kerekségén.

(8) Segíts, Szent János, pusztában Kiáltó:

teremje lelkünk bűnbánat gyümölcsét,

s örök hon felé vándorlépteinknek

készítsd az ösvényt!

(9) Dicsőség néked, mindenható Isten,

három személyben egylényegű Fölség,

tisztelet, áldás, himnusz illet téged,

most és örökké. Ámen.