Éneklő Egyház 307.
Kíséret nélkül →Zengje a szívünk, énekelje nyelvünk

(1) Zengje a szívünk, énekelje nyelvünk
Szent Márton püspök életének hírét,
kit három ország magáénak mondhat,
és bízva kérhet.
(2) Értelme éles, életében józan,
római császár derék katonája,
s hittanulóként szívében már érik
Isten igéje.
(3) Irgalmas szívvel meglátja a koldust,
őt felruházván megismeri Krisztust,
majd érett fejjel messzi Galliában
papja lesz néki.
(4) És íme: püspök Toursnak (Túrnak) városában,
nagy méltóságban egyszerűen élvén,
védelmezője ragadozók ellen
s atyja a nyájnak.
(5) Szent Márton, kérünk, ki már célhoz értél,
főpapok dísze, légy a papok őre,
s a magyar földet, hol születtél egykor,
mint atyánk, óvjad!