Vigadj, boldog Pannónia

(1) Vigadj, boldog Pannónia,

mert Krisztus téged így szeret:

zengjen a himnusz dallama,

mondjál szívedből éneket. Amen.

(2) Hiszen belőled származott

Erzsébet, ékes asszonyunk,

ki minden földit elhagyott,

mert hívta Krisztus, jó Urunk.

(3) Királyi házba küldetett,

de Isten kedves lánya lett,

ezrek közül őt lelte meg,

s vezette így az égi kegy.

(4) Ámul, vigad Türingia,

természet rendje változik,

csodákat láthat sok fia,

gyakran, ha ő imádkozik.

(5) Halott nyer újra életet,

betegbe épség visszaszáll,

a béna bátran lépeget,

s vakot világít fénysugár.

(6) Méltó dicséret áldja őt,

dicsérje szó és zengje dal,

ő pártfogónk az Úr előtt,

buzgó imádságaival.

(7) (Meghajolva:)

Dicsérjük, áldjuk az Atyát,

s a Szentlélekkel Egy-Fiát,

hogy bűneink bocsánatát

megnyerjük, s majd az ég honát. Ámen.