Emlékezzél meg, ó élő ember

(1) Emlékezzél meg, ó élő ember, a te Istenedről;

szólj és ne hallgass az ő kegyelméről!

(2) Égi madarak jókor hajnalban vígan zengedeznek,

természetükről el nem feledkeznek.

(3) Te pedig, ember, magadban hordod az Istennek képét,

s megkaptad tőle kiárasztott Lelkét.

(4) Megáldott téged teremtő Urad lelki okossággal,

s megékesített nyelved szólásával.

(5) Azért elmédet restté ne tegyed, dicsérd Istenedet!

Mert így kívánja: áldjad Teremtődet!

(6) Amikor felkelsz, amikor fekszel, dicsérd Istenedet,

ne feledkezz meg: ő teremtett téged!

(7) Adja az Isten nékünk kegyelmét, ihlető szent Lelkét,

hogy dicsérhessük az ő szent Fölségét!