Isten, te mindent Alkotó

(1) Isten, te mindent Alkotó,

egek Vezére aki vagy,

s fénnyel ruházod a napot,

álommalaszttal a vak éjt, Amen.

(2) hogy oldott tagjainkat így

munkára edzze a szünet,

fáradt velőnket és borús

aggályainkat oldja fel:

(3) Hálát a végzett nap miatt,

s imát mondunk az éj elé,

mit fogadtunk, ha megsegítsz,

most teljesíti himnuszunk.

(4) Te légy, kit szívünk mélye áld,

és hangunk zengve harsonáz,

kit szomjaz minden tiszta vágy,

s imád a józan értelem.

(5) Hogyha az éjszakák köde

homályba csukja a napot,

a hit ne tudjon ily homályt,

hit világítsa át az éjt!

(6) Aludni lelkünket ne hagyd,

aludjanak ki vétkeink,

s a hit hűsítse győztesen

az éjnek forró álmait.

(7) Levetve síkos gondokat,

rólad álmodjon mély szívünk,

s föl ne riasszon irigyen

Sátán csele: a rémület.

(8) (Meghajolva:)

Kérjük a Fiút és Atyát,

s a kettejüktől Származót:

örök, hatalmas Három—Egy,

vedd szárnyad alá, aki kér. Ámen.