Küldé az Úristen

(1a) Küldé az Úristen / gyors és hű szolgáját

Szűzhöz Názáretbe / Gábriel angyalát,

sietve menjen el.

(1b) Hogy legyen követe, / és szóval hirdesse

az Úrnak csodáját, / a Szűznek jelentse:

hogy szűzen szülni fog.

(2a) Dicsőség királya / természet hatalmát

bírja, s felülmúlja, / és a bűn kovászát

közülünk elveszi.

(2b) Kevélyek trónjait / lerontja karjával,

Sátánnal harcba száll, / tapodja sarkával,

hatalmát megtöri.

(3a) „Menj el hát, Arkangyal, / ez új hírt hirdetni,

az ősi Írásnak / titkait jelentsd ki,

levéve fátyolát!”

(3b) „Üdvözlégy, Mária, / az Úr van teveled,

az Isten Fia lesz, / kit szülsz, a Gyermeked,

ne félj, fogadd be őt!”

(4a) Meghallván Mária / szólását Angyalnak,

igent mond, s anyja lesz / az Isten Fiának:

a várt Messiásnak.

(4b) Ki Tanácsadója / emberi nemzetnek,

Istene, Atyja lesz / föld színén élőknek,

békesség szerzője.

(5a) Akinek ereje / minket erősítsen,

és gyarló voltunkban / mindenkor megvédjen,

világ sok vétkétől.

(5b) Bocsásson meg nekünk / bocsánat szent Ura,

kegyelmét esdje le / kegyelmek Asszonya,

maradjon mivelünk!

Ámen, alleluja!