Ó, mily félelemmel

Ó, mily félelemmel tiszteljük ezt a helyet! Ez az Isten háza, és kapuja a mennynek.

(1) Mily kedvesek a te hajlékaid, Seregeknek / Ura! *

kívánkozik és sóvárog az én lelkem az Úr csarnokai / után.

(2) Mert a madár házat talál magának, †

s a gerlice is fészket, hová fiait / helyezze, *

oltáraidnál, Seregek Ura, én Királyom és én / Istenem. ANT.

(3) Boldogok, akik a te házadban laknak, / Uram, *

örökkön örökké dicsérhetnek / téged.

(4) Nap és védőpajzs az Úr, az / Isten, *

kegyelmet és dicsőséget / ád az Úr. ANT.

Dicsőség az Atyának és / Fiúnak * és Szentlélek / Istennek.

Mikképpen kezdetben vala, most és / mindenkor, *

és mindörökkön örökké, / amen. ANT.