Éneklő Egyház 596.
Kísérettel →Aki eszi

Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, énbennem marad, és én őbenne, alleluja, alleluja.
(1) Az Úr az én Pásztorom, nincsen hiányom / semmiben, *
zöldellő réteken ád helyet / nékem.
(2) Csöndes folyóvizek mellett nevelt föl / engem, *
felüdítette az én / lelkemet. ANT.
(3) Az igazság ösvényein vezetett / engem, * az ő ne/véért.
(4) Ha a halál völgyében járok is, nem félek a / rossztól, *
mert te ott vagy / velem. ANT.
(5) A te vessződ és pásztor/botod, * megvigasztal / engem.
(6) Asztalt terítesz / nekem, * hogy szorongatóim szégyent / valljanak. ANT.
(7) Megkented olajjal / fejemet, * színültig töltöd / kelyhemet.
(8) És a te irgalmasságod kísér / engem, * életemnek minden / napján.
(9) Hogy az Úr házában / lakjam, * időtlen / időkig. ANT.