Graduale Hungaricum 145.

Hallgasd meg könyörgésemet

(1) Hallgasd meg könyörgésemet, /Uram *

és az én kiáltásom jusson /eléd!

(2) Ne rejtsd el orcádat /tőlem *

szorongatásom napján hajtsd hozzám /füledet!

(3) Amely napon segítségül /hívlak *

hamar hallgass meg /engem!

(4) Mert elenyésztek, mint a füst, az én /napjaim *

és csontjaim kiégtek, mint a /cserép.

(5) Lekaszáltak, mint a füvet, és elszáradt a /szívem *

még kenyerem enni is elfe/ledtem.

(6) Te pedig, Uram, fölkelvén megkönyörülsz Sionon †

mert ideje, hogy könyörülj /rajta *

mert eljött az /idő!

→ Nepenektar.hu