Graduale Hungaricum 145.
Hallgasd meg könyörgésemet
(1) Hallgasd meg könyörgésemet, /Uram *
és az én kiáltásom jusson /eléd!
(2) Ne rejtsd el orcádat /tőlem *
szorongatásom napján hajtsd hozzám /füledet!
(3) Amely napon segítségül /hívlak *
hamar hallgass meg /engem!
(4) Mert elenyésztek, mint a füst, az én /napjaim *
és csontjaim kiégtek, mint a /cserép.
(5) Lekaszáltak, mint a füvet, és elszáradt a /szívem *
még kenyerem enni is elfe/ledtem.
(6) Te pedig, Uram, fölkelvén megkönyörülsz Sionon †
mert ideje, hogy könyörülj /rajta *
mert eljött az /idő!