Graduale Hungaricum 167.

Kíséret nélkül →

Jókor reggel

Jókor reggel, egy nappal szombat után, a sírhoz mentek, midőn a Nap már felkelt, alleluja, alleluja.Jókor reggel, egy nappal szombat után, a sírhoz mentek, midőn a Nap már felkelt, alleluja, alleluja.Jókor reggel, egy nappal szombat után, a sírhoz mentek, midőn a Nap már felkelt, alleluja, alleluja.

Jókor reggel, egy nappal szombat után, a sírhoz mentek, midőn a Nap már felkelt, alleluja, alleluja.

(1) Áldott az Úr, Izraelnek / Istene, *

mert meglátogatta és megváltotta az ő / népét.

(2) És fölemelte nekünk az üdvösség / erejét, *

Dávidnak, az ő szolgájának / házában.

(3) Miképpen megmondotta szentjeinek ajka / által, *

prófétái által, kik kezdettől fogva / voltak.

(4) Hogy szabadulást ad a mi ellensége/inktől, *

és mindazon kezéből, kik gyűlölnek / minket. (ANT.)

(5) Hogy irgalmasságot cselekszik atyá/inkkal, *

és megemlékezik szent szövetsé/géről.

(6) Az esküvésről, mellyel megesküdött atyánknak, Ábra/hámnak, *

hogy megadja / nékünk.

(7) Hogy megszabadulván az ellenség / kezéből *

félelem nélkül szolgáljunk / néki.

(8) Szentségben és igazságban az ő színe / előtt, *

életünknek minden / napján. (ANT.)

(9) És te, gyermek, a Magasságbelinek prófétája / leszel, *

mert az Úr orcája előtt mégy elkészíteni az ő / utait.

(10) Hogy az üdvösség ismeretét megadjad az ő / népének, *

bűneinknek bocsána/tára.

(11) A mi Istenünk irgalmának mélységei / által, *

mivel meglátogatott minket a magasságból / támadó.

(12) Hogy megvilágosítsa azokat, kit a sötétségben és a halál árnyékában / ülnek, *

és lépteinket a békességnek útjára iga/zítsa. (ANT.)

Dicsőség az Atyának és / Fiúnak *

és Szentlélek / Istennek.

Mikképpen kezdetben vala, most és / mindenkor, *

és mindörökkön örökké / amen. ANT.

→ Nepenektar.hu