Jeruzsálem, kelj fel

Jeruzsálem, kelj fel, s állj a megeslatra, lásd a gyönyörűséget, mely jön már Uradtól néked.

Zsoltár:

(1) Dicsérjed, Jeruzsálem, az /Urat, *

dicsérjed, Sion, a te Istenedet!

(2) A te kapuidnak zárját ő tette /erőssé, *

fiaidnak áldást ő adott. ANT.

(3) A te határaidon békét /ő teremt, *

a gabona javával elégít ki téged.

(4) Ő elküldi szavát a /földre, *

sebesen fut az ő beszéde. ANT.

(5) Ki darabokban hullatja /jegét, *

ki bírná elviselni annak hidegét?!

(6) Kibocsájtja az ő igéjét, és megolvasztja /azokat, *

az ő szele fúj, és a vizek újra folynak. ANT.

(7) Ki az ő Igéjét Jákobnak /hirdeti, *

igazságát és ítéleteit Izráelnek.

(8) Ezt más néppel ő meg nem /tette, *

és törvényeit velük nem közölte. ANT.