Graduale Hungaricum 199.

Kísérettel →

Én vagyok a jó Pásztor

Én vagyok a jó Pásztor, és ismerem enyéimet, s ismernek engem enyéim, alleluja, alleluja.

Én vagyok a jó Pásztor, és ismerem enyéimet, s ismernek engem enyéim, alleluja, alleluja.

(1) Az Úr az én pásztorom, nincsen hiányom / semmiben, *

zöldellő réteken ád helyet / nékem.

(2) Csöndes folyóvizek mellett nevelt föl / engem, *

felüdítette az én / lelkemet. ANT.

(3) Az igazság ösvényein vezetett / engem * az Ő ne/véért.

(4) Ha a halál völgyében járok is, nem félek a / rossztól, *

mert te ott vagy / velem. ANT.

(5) A Te vessződ és pásztor/botod, * megvigasztal / engem.

(6) Asztalt terítesz / nekem, * hogy szorongatóim szégyent / valljanak. ANT.

(7) Megkened olajjal / fejemet, * színültig töltöd / kelyhemet.

(8) És a Te irgalmasságod kísér / engem, * életemnek minden / napján.

(9) Hogy az Úr házában / lakjam * időtlen / időkig. ANT.

→ Nepenektar.hu