Graduale Hungaricum 2.

Kísérettel →

Hozzád emelem

Hozzád emelem az én lelkemet, Uram, mert kik téged várnak, meg nem szégyenülnek.

Hozzád emelem az én lelkemet, Uram, mert kik téged várnak, meg nem szégyenülnek.

Zsoltár:

(1) A te utaidat, Uram, mutasd meg /nekem, *

és a te ösvényeidre taníts meg /engem!

(2) Igazgass engem a te igazságodban és taníts /engem, *

mert te vagy, Isten, én Üdvözítőm, és egész nap téged /várlak. ANT.

Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek.

Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor, *

és mindörökkön örökké, /ámen. ANT.

→ Nepenektar.hu