Graduale Hungaricum 2.
Kísérettel →Hozzád emelem

Hozzád emelem az én lelkemet, Uram, mert kik téged várnak, meg nem szégyenülnek.
Zsoltár:
(1) A te utaidat, Uram, mutasd meg /nekem, *
és a te ösvényeidre taníts meg /engem!
(2) Igazgass engem a te igazságodban és taníts /engem, *
mert te vagy, Isten, én Üdvözítőm, és egész nap téged /várlak. ANT.
Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek.
Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor, *
és mindörökkön örökké, /ámen. ANT.