Atyám, míg velük voltam

Atyám, míg velük voltam, én megtartottam őket, akiket nekem adtál, alleluja.

Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket e világból, hanem, hogy megőrizzed őket a gonosztól!

(1) Vigadtam, amikor azt mondották / nékem: *

„Fölmegyünk az Úr há/zába!

(2) Itt állnak immár / lábaink, *

csarnokaidnak küszöbén, ó, Jeru/zsálem! ANT.

(3) Jeruzsálem mily nagy városnak / épült, *

egybeillik annak minden / része.

(4) Oda mennek föl a nemzetségek, † nemzetségei az / Úrnak, *

bizonyságot tesz arról Izráel, hogy az Úr nevét itt kell / áldani. ANT.

(5) Ott állnak az ítéletnek / székei, * Dávid házának / trónjai.

(6) Könyörögjetek békét Jeruzsálemnek, és / mondjátok: *

szerencsés legyen, ki szeret / téged! ANT.

(7) A te erős falaid közt honoljon / békesség, *

és magas tornyaidban legyen mindig / bőség!

(8) Atyámfiaiért és barátaim / miatt * békességet kívánok / néked!

(9) Mert a mi Urunk, Istenünk lakóhelye benned / vagyon, *

kívánok minden jót / néked! ANT.