Graduale Hungaricum 257.

Megismertetted vélem

Megismertetted vélem az élet útjait, az öröm teljességét a te színed előtt, Uram!

Megismertetted vélem az élet útjait, az öröm teljességét a te színed előtt, Uram!

(1) Tarts meg engem, / Uram, *

mert benned / bíztam.

(2) Mondtam az Úrnak: én Istenem / vagy te, *

nincs más javam / kívüled. ANT.

(3) Az Úr az én örökségem és kelyhem osztály/része, *

te vagy, ki örökségemet megadod / nékem.

(4) A mérőzsinór jeles részt szabott / nekem, *

míly szépséges az én örök/ségem! ANT.

(5) Szemem előtt az Úr / mindenkor, *

jobbomon van, azért nem inga/dozom.

(6) Ezért örvendezik a szívem és megvidul a / bensőm, *

az én testem is reménységben / nyugszik.

(7) Mert lelkemet az alvilágban / nem hagyod, *

s nem engeded, hogy a te szented romlást / lásson. ANT.

→ Nepenektar.hu