Graduale Hungaricum 288.

Kísérettel →

Az Úr lett nékem oltalmam

Az Úr lett nékem oltalmam, s kivitt engem a tágasságra, megszabadított, mert kedvelt engem.

Az Úr lett nékem oltalmam, s kivitt engem a tágasságra, megszabadított, mert kedvelt engem.

(1) Szeretlek téged, Uram, én erős/ségem, *

Uram, én kősziklám, én menedékem és szaba/dítóm!

(2) Én Istenem, én / segítőm, * és őbenne / bízom. ANT.

Dicsőség az Atyának és /Fiúnak, * és Szentlélek /Istennek.

Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor, *

és mindörökkön örökké, /ámen! ANT.

→ Nepenektar.hu