Graduale Hungaricum 320.
Kíséret nélkül →Az alázatos népet
Az alázatos népet te megszabadítod, Uram, †
és a kevélyek szemeit / megalázod, *
R. Mert kicsoda isten rajtad kí/vül, Uram?!
V. Eljutott az ő fü/leibe †
színe előtt való ki/áltásom. R.
V. Szabadítóm az én haragvó ellenségeimtől, †
az ellenem támadók fölé magasz/talsz engem, *
az álnok embertől megmen/tesz engem. R.