Graduale Hungaricum 322.

Kíséret nélkül →

Mikor az Úrhoz kiáltottam

Mikor az Úrhoz kiáltottam, meghallgatta szavamat; vesd az Úrra gondodat, ő majd táplál téged.Mikor az Úrhoz kiáltottam, meghallgatta szavamat; vesd az Úrra gondodat, ő majd táplál téged.

Mikor az Úrhoz kiáltottam, meghallgatta szavamat; vesd az Úrra gondodat, ő majd táplál téged.

(1) Megszabadítja békességben az én lelkem, *

azoktól, kik reám / támadnak.

(2) Megalázza őket az Isten, *

Ő, aki öröktől fogva / való. ANT.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak, * és Szentlélek /Istennek.

Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor, *

és mindörökkön örökké, / ámen! ANT.

→ Nepenektar.hu