Graduale Hungaricum 367.

Kísérettel →

Oltárt szentelt Mózes

Oltárt szentelt Mózes az Úrnak, —

és egészen elégő áldozatot ajánlott fel rajta, †

és véres áldozatot áldozott, —

és édességes alkonyati illatáldoza/tot az Úrnak, *

R. Izráel fiainak szí/ne előtt.

V. Szólott az Úr Mózeshez, mondván: †

Jöjj fel hozzám Sí/na hegyére, *

és állj meg annak csúcsán!

Fölkelve Mózes fölment a hegyre, —

ahová megparancsolta neki / az Isten; *

és leszállott hozzá az Úr felhőben, —

és megállott az ő színe előtt.

Látván Mózes, leborulva imádta őt, és mondta: —

Kérlek, Uram, engedd el a te néped/nek bűneit! *

És mondta neki az Úr: Beszéded szerint teszek vélük.

Könyörgött Mózes az Úrhoz, és így szólt: †

Ha kegyelmet találtam szí/ned előtt, *

mutasd meg nekem nyíltan magadat, és hadd lássalak téged!

És beszélt hozzá az Úr, mondván: †

Nem lát meg engem senki ember, úgy, hogy él/ve maradjon, *

de te légy ott a szikla ormán, és betakar téged / a jobbom, *

mígnem átmegyek.

És amíg átmegyek, elveszem a kezemet, —

és akkor meglátod dicsőségemet; †

arcomat azonban nem fo/god látni, *

mert én vagyok az Isten, aki csodákat teszek a / földön. R.

→ Nepenektar.hu