Graduale Hungaricum 373.

Kísérettel →

Te rendelted

Te rendelted, hogy parancsaidat híven megőrizzük! Bár igazíttatnának arra utaim, hogy megtartsam a te igazságaidat!

Te rendelted, hogy parancsaidat híven megőrizzük! Bár igazíttatnának arra utaim, hogy megtartsam a te igazságaidat!

(1) Boldogok kik szeplőtelenek az ő / útjukon, *

és az Úr törvénye szerint / járnak.

(2) Boldogok, kik az ő bizonyságaira / figyelnek, *

teljes szívükből kere/sik őt. ANT.

(3) Akik nem cselekszenek gonosz/ságot, *

hanem az ő útjaiban / járnak.

(4) A te igazságaidat megő/rizem, *

ne hagyj el soha / engemet! ANT.

(5) Hogyan tisztítja meg az ifjú az ő / útját; *

a te szavaidnak megtartása / által.

(6) Az én utaimat föltártam előtted, és meghallgattál / engem, *

taníts meg engem igazsága/idra! ANT.

(7) Meggondoltam az én uta/imat, *

és lábaimat a te bizonyságaid felé / térítem.

(8) Kész vagyok, és nem ha/lasztom, *

hogy parancsolataidat telje/sítsem! ANT.

(9) Ments meg engem az emberek rágalmazá/sától, *

hogy a te parancsolataidat megő/rizzem!

(10) Megtartottam parancsolataidat és bizonysága/idat, *

mert színed előtt van minden / utam! ANT.

→ Nepenektar.hu