Emlékezzél meg igédről

Emlékezzél meg igédről, amit szolgádnak mondottál, amelyben nékem reménységet adtál.

(1) Boldogok, kik szeplőtelenek az ő / útjukon, *

és az Úr törvénye szerint / járnak.

(2) Boldogok, kik az ő bizonyságaira / figyelnek, *

teljes szívükből kere/sik őt. ANT.

(3) A földhöz tapadt az én / lelkem, *

eleveníts meg engem a te igéd / szerint!

(4) Elernyedt a lelkem kedvetlensé/gemben, *

erősíts meg engem igéd / szerint! ANT.

(5) És szálljon reám, Uram, a te irgalmasságod, *

a te üdvösséged, miképpen megmon/dottad.

(6) Akik félnek téged, látnak engem, és örven/deznek, *

mert a te igédben igen / bíztam! ANT.

(7) Legyen a te irgalmad vígasztalá/somra, *

szolgádnak adott szavad / szerint!

(8) A te üdvözítésedért emésztődik a / lelkem, *

és a te igédben igen / bízom. ANT.

(9) Szemeim a te szavadért sóvá/rognak, *

mondván: mikor vígasztalsz meg / engem?

(10) Te vagy nékem pajzsom s mene/dékem, *

és a te igédben igen / bízom. ANT.