A te üdvözítésedért

A te üdvözítésedért emésztődik a lelkem és a te igédben igen bízom, Uram!

(1) Boldogok, kik szeplőtelenek az ő / útjukon, *

és az Úr törvénye szerint / járnak.

(2) Szálljon reám, Uram, a te irgalmas/ságod, *

a te üdvösséged, miképpen megmon/dottad! ANT.

(3) Mondtak nekem szép szavakat a / hamisak, *

de nem olyan az, mint a te tör/vényed.

(4) Csaknem végeztek velem e / földön, *

de parancsolataidat én mégsem / hagytam el. ANT.

(5) Gyűlölöm a megosztott szívű/eket, *

és szeretem a te törvé/nyedet.

(6) Szemeim sóvárognak a te szabadítá/sodért, *

és igaz-voltodnak megszólalá/sáért. ANT.

(7) Sokan vannak, akik üldöznek engem és hábor/gatnak, *

de a te bizonyságaidtól el nem / hajlottam.

(8) A hatalmasok ok nélkül üldöznek / engem, *

de nem fél szívem, csak a te i/gédtől. ANT.

(9) Várom, Uram, a te szabadítá/sodat, *

és parancsolataidat / szeretem.

(10) Vágyódtam a te üdvözítésedre, / Uram, *

és törvényedben van az én gyönyörű/ségem. ANT.