Graduale Hungaricum 5.

Kísérettel →

Hozzád emelem

Hozzád emelem, Uram, az én lelkemet, —

én Istenem, tebenned bízom, pirulnom ne kelljen, †

és ne nevessenek rajtam az én ellenségeim,

R. mert akik /téged várnak *

meg nem szégye/nülnek.

V. Igazgass engem a te igazságodban, és taníts /engem, †

mert te vagy, Isten, én Üdvözítőm, —

és egész nap téged /várlak. R.

V. Tekints reám, és könyörülj rajtam, Uram, †

őrizd meg lelkemet, és ments / ki engem, *

ne szégyenkezzem, hiszen ben/ned bíztam. R.

→ Nepenektar.hu