Graduale Hungaricum 301.

Kísérettel →

Az én szemeimet

(1) Az én szemeimet, világítsd meg, Uram,

(1) Az én szemeimet, világítsd meg, Uram,

ne vegyen a halál hatalmat énrajtam!

R. Az én ellenségem ne mondhassa soha,

győzedelmeskedtem, erőt vettem rajta.

(2) Meddig felejtesz el, meddig, ó én Uram,

elvetettél engem, s nem emlékszel rólam? R.

(3) Tekints reám, Isten, a te kegyelmedben,

benned bízom, aki vígasztalsz szívemben. R.

(4) Csak te lettél, Isten, az én segítségem,

melyért dícsér lelkem vidám énekekben. R.

→ Nepenektar.hu