Graduale Hungaricum 85.

Kísérettel →

Kelj fel, Uram, miért alszol?

Kelj fel, Uram, miért alszol? Kelj fel, s ne űzz el végleg! Miért fordítod el arcodat? Segíts és szabadíts meg minket!

Kelj fel, Uram, miért alszol? Kelj fel, s ne űzz el végleg! Miért fordítod el arcodat? Segíts és szabadíts meg minket!

(1) Istenünk, a saját fülünkkel hallottuk, †

atyáink beszélték el /nekünk, *

amit napjainkban, a régmúlt időkben /tettél.

(2) Hogy nem az ő karjuk szerzett nékik /győzelmet, *

hanem a te jobbod és arcodnak /fénye. ANT.

Dicsőség az Atyának és /Fiúnak * és Szentlélek /Istennek.

Miképpen kezdetben vala, most és /mindenkor, *

és mindörökkön örökké, ámen! ANT.

→ Nepenektar.hu